Permakultúra praktikák

A darázscsapda készítése: Egy két literes PET palack
oldalán, kb középen csináltok egy kb 5×5cm-es focikapu
(fordított “U” alakú) vágást, és az így keletkezett “fület”
lehajtjátok vízszintesre. Ez lesz a leszálló pálya. A
palackba cukros vizet öntötök, belekeverve némi erjedő
gyümölcsöt, egy kis alkoholt, és ecetet. A palackra ezután
rátekeritek a tetejét, és a nyakánál fogva felakasztjátok
darázs járta helyekre. Be fognak szállni a csalétekre, de ki
már nem találnak, belefulladnak a létyóba.

*Almák*
*/Csörgõalma/*
Októberre beérõ, de nem télálló alma. Két színváltozata ismert:
sárgás-zöldes és piros-sötétpiros, a piros változat húsa is pirosodik.
Alakja kissé lapos, kúpos. Jellegzetessége, hogy nagy magháza van,
melyben éretten rázáskor zörögnek, csörögnek magjai, nevét is errõl kapta.

*/Vasalma/*
Nagy termésû, pirosas színû, jellegtelen ízû téli alma, inkább állati
takarmánynak használták. Jellegzetessége, hogy lehullva a fáról, a lomb
alól is szedhetõ, nem fagy meg a termése. Ellenálló a betegségekkel szemben.

*/Egéralma/*
Augusztus-szeptemberben érik ovális, hosszúkás termése, mely citromsárga
alapon piros csíkos. Éretten húsa lisztes, ízletes. Magháza viszonylag nagy.
*/Eperalma/*
Közepes méretû, jonatánhoz hasonló alakú, sárgás színbõl pirosra beérõ
alma. Héján sûrûn elszórva apró fehér pöttyök láthatók. Húsa fehér,
lédús, zamatos. Héja vékony. Szeptember végére érik be. Télire nem
tartható el.
*/Mákalma/*
Nyáron, július-augusztusban érõ alma, termése fehérbõl a citromsárgába
hajló, lapos-kerek alakú. Jellegzetes ízû, finom édes, alkalmas az
aszalásra.
*/Batul /*(batuly, narancsalma, üvegalma)
Hungarikum, ez a középnagyságú, szabályosan lapított gömb alakú,
elsõrendû téli alma, mely többszáz éves fajta. Október elején
szüretelhetõ, húsa kemény, bõ levû, aromás, íze kellemesen édes-savas,
március végéig is jól eláll, jól tárolható.
A hûvösebb, csapadékosabb vidékek almafajtája, általánosan elterjedt a
nyugati megyékben, de a Székelyföldön és Kalotaszegben is termesztik.
Érdekes, hogy a Batul név keresztnév is.
*/Húsvéti rozmaring /*(Entz rozmaring)
Hazai eredetû, ismert, elterjedt fajta. Kései érésû, októbertõl
szedhetõ, decembertõl júniusig fogyasztható, jól tárolható. A gyümölcs
középnagy, kissé megnyúlt. Héja vastag, viaszos, zöldessárga, a napos
oldalon pirossal mosott. Húsa kemény, de bõ levû, kissé savanykás,
fûszeres illatú, kiváló asztali alma. Fája erõs növekedésû, bõven, de
szakaszosan terem. Igénytelen, a betegségeknek ellenálló.
*/Piros pogácsa alma/*
Novemberre érik be, márciusig elálló ízletes, erõsen lapított,
szabálytalan formájú alma. Színe sárgászöld és piros vagy erõsen piros,
cirmos. A termés bõre vékony, fényes, kissé zsíros tapintású, húsa
fehér, omlós, édes borízû. Fája nagy koronát fejleszt, korán és bõven
terem, háztartási célra és piaci árusításra is alkalmas. Fehér színû
változata a fehér pogácsa alma.

*/Jonatán/*
Az 1800-as években New York államban véletlen magoncként jött létre,
mely az egész világon elterjedt, hazánkban fõ fajtává vált az 1900-as
években. Itt az Õrségben az eredeti fajta õrzõdött meg. Októberre beérõ,
közép nagy, szabályos kúpos gömb alakú téli alma, termései beérve élénk
pirosak. 5-6 hónapig jól tárolható szellõs, hûvös helyen. A termés héja
vékony, fényes, húsa sárgásfehér, leveses, savanykás-édes, nagyon jó
ízû, roppanós. Közepes koronát nevel, bõven terem, szelet, szárazságot
is jól elviseli, a talajban sem válogatós. Rendszeres metszést igényel,
lisztharmatra érzékeny.
*/Masánszki /*(musánszki) alma
Szászországból, Meissen városa melletti Borsdorf nevû faluból származik,
itt az Õrségben általánosan elterjedt fajta. Novemberre beérõ, kissé
lapított gömb alakú, beérve aranysárga színû téli alma, melyen
rozsdafoltok, sárga szemölcsök találhatók. Húsa fehér, sárgásfehér,
tömött, roppanó, kellemes fûszeres zamatú, cukros, borízû. Terebélyes
koronát nevel, a metszést nem szereti.

*/Cigányalma/*
Közepes méretû, inkább apró termésû, gömbölyded, kissé lapított alakú
alma. Beérve színe liláspiros, bordó, szinte feketébe hajló, gyenge
sávozottsággal, elmosódott sárgás folttal a héján. Húsa roppanós, lédús,
ízes, héja vékony. Október közepére, végére érik be. Bõtermõ fajta.

*/Tökalma/*
Nagy méretû, lapított alakú, a piros pogácsa almához hasonlítható
formájú almafajta. Alapszíne éretten sárgás, melyet jellegzetes
lilás-rózsaszín csíkozottság borít a termés teljes felszínén. Héja
vékony, húsa fehér, lédús, ízes, gyengén savas. Érési ideje szeptember
második fele.

*Körték*
*/Sózókörte/*
Szeptemberre megérik, lehullik, a fa alatt puhul meg termése, mely
erõsen kövecses. Puhulás után összezúzzák, pálinkát fõznek belõle. A
legjobb pálinka alapanyag.

*/Tüskéskörte/*
Július második felében, augusztus elején érõ, nyári körte, friss
fogyasztásra. Aszalható a termése. Nagy, terebélyes koronájú, sûrû
ágrendszerû a fa.
*/Kisasszony körte/*
Augusztusban érik meg, puhulás idején megbarnul. Magháza köves, jó ízû,
édes a termése, mustja. Régen favályúban megtörték, kisajtolták, mustját
fogyasztották, vagy ételecetet készítettek belõle.
*/Árpás körte /*(árpával érõ körte)
Régi fajta, már a római írók is ezen a néven emlegetik, azóta biztosan
termesztik Pannóniában. Egy 1326-os oklevélben is megemlítik: “quandam
arborem piry Árpával érõ nominati”. A legkorábban érõ körte, már
júniusban érik. Gyümölcse kicsi, körte alakú, hosszú szárú. Éretten
sárga, aranysárga, húsa fehéres, gyengén illatos. Terebélyes koronájú,
erõteljes termékeny fa.

*/Lómonyú körte/*
Augusztusban érõ körte, friss fogyasztásra való. A termés egyik fele
bepirosodik, jellegzetes varasodás lehet rajta, közepes méretû. Jó ízû,
édes leveses körte.

*/Vérbélû körte/*
A termés augusztusban érõ, kerekded formájú, közepes méretû. Húsa
pirosodik, a magháza is vöröses. Finom, jó ízû gyümölcs.

*/Császárkörte/*
Általánosan ismert, elterjedt körtefaj. Október végére érik be.
Középnagy termésû, héja sima, fénylõ, éretten élénksárga, napos felén
élénkpirossal mosott. Pontozata sötétbarna, apró. Húsa szép fehér,
vajszerû, nagyon finom, szétolvadó, cukros, kellemesen fûszeres ízû.
Nyári változata augusztus közepén érik.
*/Téli macskafej körte/*
Termése nagy, körte alakú, hasas. Kocsánya rövid. A héj pontozása
sötétbarna, apró, helyenként összefüggõ. Éretlenül zöldes-barna, éretten
sárgásbarnává válik. Utóérõ fajta, október közepén, végén szedhetõ, jól
tárolható. A termés lédús, kevésbé kövecses, ízes.
*/Hodosi téli körte/*
A termés hasas, szinte gömb alakú, kocsánya szinte nincs is. Héja barnán
pontozott, alji részén sûrûn pontozott. Szeptember közepére, végére érik
be. Húsa vajszerû, omlós, gyengén kövecses, jóízû.
*/Hébérkörte/*
A termés közepes méretõ, alakja aszimmetrikus, egyik oldalára hasas.
Éréskor a zöld színbõl sötét sárgává, napos oldalon pirosodóvá válik.
Kocsánya közepes hosszú. Húsa vajszerû, ízes. Érési ideje augusztus elsõ
fele.
*/Hosszúnyakú körte/*
Apróbb méretû, karcsú alakú, gyengén hasasodó a termése. Kocsánya
közepesen hosszú. Éréskor a zöld szín érett sárgára változik. Húsa
omlós, lédús, illatos. Bõtermõ fajta.

*Szilvák — ringlók*
*/Búzaérõ szilva/*
Legkorábban érõ, kerek termésû szilvánk, már július elejére-közepére
megérik. Héja pirosas-kékes színû, húsa zöldessárga. Nem magvaváló.
Leginkább pálinkát fõznek belõle.

*/Duránci szilva/*
Gyümölcse kerekded, héja kék, kissé hamvas. Húsa leves, zamatos, édes,
gyengén savas. Nem magvaváló, kocsánya rövid, virága fagyérzékeny. Korán
érik, már július közepén-végén. Lekvárt és pálinkát fõznek belõle.
*/Dobzu szilva/*
A besztercei szilvánál gömbölyûbb. Húsa narancsos színû, magvaváló.

*/Hodosi szilva/*
Hosszúkás alakú, lilás-rózsaszínes héjú, sárga húsú szilva. A termés
viszonylag nagy, magvaváló.

*Besztercei szilva*
Régi hazai fajtánk, elsõ írásos említése 1522-bõl való. Gyümölcse kicsi,
középnagy, magvaváló. Héja sötétkék, hamvas fehér bevonattal. Kiváló ízû
gyümölcs, néhány változata muskotályos. Szeptemberben érik.
Felhasználása változatos, fõleg lekvárt, aszalványt készítenek belõle.
/*Piros-sárga szilva*
/Hosszúkás alakú, héja éretlenül világoszöld, éretten narancsos-piros,
hamvas. Gyümölcse szép és ízletes, magvaváló. Érése július második
felére tehetõ.

*/Sárga szilva /*(sár szilva)
Hosszúkás a termése, éretlenül zöldes-citromsárga, éretten aranysárga,
hamvas. Húsa is narancssárga, szép és édes. Magvaváló, július második
felében érik.
*/Törökszilva/*
*/Piros ringló/*
Termése kerek, 4-5 cm-es. Héja éretten lilás-piros, hamvas. Húsa
narancssárga. Édes, lédús, ízes gyümölcs. Július végére beérik.
*/Fehér ringló/*
Termése kerek, közepes, inkább apró. Héja éretten halványzöld, hamvas.
Húsa zöldes-sötétsárga, édes. Augusztus közepére megérik, magvaváló.
*/Piros mirabolán/*
Nem nemesített, vad alanyfaj. Színváltozata lehet sárga, piros, bordó
is. Ágvégei tövisben végzõdnek. Általában bõven terem. A gyümölcs apró,
kerek, apró hegyes maggal. Húsa sárga, édes, de magas a savtartalma, nem
magvaváló. Termésébõl lekvárt, pálinkát fõznek.
*Gesztenye, cseresznye, berkenye, áfonya, barack, szõlõ*
*/Házi berkenye/*
Középkori gyümölcsfajunk, emlékeit a dunántúli szõlõhegyek több
évszázados hagyásfái õrzik. Szubmediterrán, dél-európai domb- és
hegyvidéki elterjedésû faj. Levelei páratlanul szárnyaltak, termése
nyakas vagy gömbölyded körte alakú 3-4 cm-es, éretten sárga, pirosodó,
októberre megérik, megbarnul, szotyósodik, ekkor válik élvezhetõvé.
Lekvárt, befõttet is készítettek belõle.

*/Fekete áfonya/*
Lombhullató törpecserje, földön kúszó hajtásaival terjed. Termése
sötétkék, feketés, erõsen festõ, édes, különleges zamatú. Savanyú
talajon nagy telepeket alkot. A gyümölcs június közepére, végére érik
be. Levelét teának gyûjtötték, gyümölcsét étkezésre és befõttként
hasznosították. Természetvédelmi oltalom alatt áll.
*/Szelídgesztenye/*
Legöregebb gyümölcsfáink a szelídgesztenyék, becslések szerint 600-800
évig is elélnek. A fa erõs növekedésû, bõven terem. Gyümölcse fõzni és
sütni való.

*/Sárga-kétszínû cseresznye/*
Közepes méretû, egyik oldalon sárgás, másik oldalon pirosodó termésû
gyümölcs. Magja viszonylag nagy. A termés édes, lédús, június végére
érik be.
*/Sárga cseresznye/*
Közepes, apróbb szemû cseresznye, kocsánya hosszú. A gyümölcs éretten
okkersárga. Finom édes, lédús, június második felében érik be.

*/Nagy szemû ropogós cseresznye/*
A Vendvidékrõl, Felsõszölnökrõl begyûjtött gyümölcs. A termés nagy
szemû, fényes, bordó-feketére érik, édes, lédús. Kocsánya rövid, magja
viszonylag kicsi. Érési ideje június második fele.

*/Óriásszemû cseresznye/*
Termése nagy szemû, éretten is csak pirosodó, héja fényes, vékony. Húsa
fehéres, bepirosodó. Kocsánya hosszú, magja viszonylag nagy. Érési ideje
június második fele.
*/Parasztbarack/*
Magról kelt, elvadult õszibarack. Fája középnagy, igénytelen, ellenálló.
Rendszertelenül terem. Gyümölcse apró-közepes méretû, húsa fehér,
zöldes-fehér, édes, illatos, vastagon nemezes-molyhos, a kõmag körül
sötétpiros, rostos, magvaváló. Terméseit aszalványként is feldolgozzák,
a keményen szedett gyümölcs jól eltartható.
*/Kurta noah /*(sárga, zöld noah)
Helyi direkttermõ szõlõfajtánk (a direkttermõ azt jelenti, oltás nélkül,
közvetlenül telepíthetõ). A fürt tömött, rövid, a szemek gömbölyûek.
Október végére érik be, éretten a szemek érintésre lepotyognak.
Színváltozata lehet sárga, halványzöld. A szõlõszemek héja vastag, belül
a hús labdaszerûen egybeáll, illatos, ízletes. Rothadásra kényes.

*/Kormin /*(komin)
Helyi direkttermõ szõlõfajtánk. A fürt laza, hosszú, a szemek éretten
kékek, hamvasak. A szõlõszem héja vastag, a húsa egybeálló. Jellegzetes
illata van. Mustja, bora halvány rózsaszín, illatos.

Az elfelejtett Batul alma

/A batul alma október elején szüretelhetõ hungarikum. Erdélybõl került
hozzánk. Telepítsük házikertünkbe! Kiváló, zamatos téli alma./
*A növény leírása*
A fa koronája sûrû lombozatú, gömb alakú. Levelei közepes méretûek
tojásdadok, fénylõ zöldek.
Gyümölcse középnagy vagy kicsi (100gr.), jellegzetesen zöldessárga, a
napos oldalon piruló, szinte teljesen gömb alakú, Szakaszosan érik. A
gyümölcs jellegzetes zamatú, üdén savanykás. Friss fogyasztásra
javasolt, hûvösben akár tavaszig jól tárolható.

Parker pepin (Bõralma)
* Almák <http://barnaesfiai.hu/?q=image/tid/12>
A 4 éves oltvány elsõ termése
Parker pepin (Bõralma)

Szalmával letakart növényt ugyanúgy kell, és lehet locsolni,
mint a csupasz földet. Illetve még könnyebben, mert kevésbé
folyik szét a víz, és könnyebben elnyeli a giliszták által
átfurkált föld. A csigák gondot okozhatnak ilyen időben, a
házasakat könnyű összeszedni. A meztelen csigákat, ha kárt
okoznak, legjobb sötétedés után két- három órával elemlámpa
fényénél összeszedni. A paradicsomot nem nagyon eszik a
csigák. A mulcsozásnál nem fontos annyira vigyázni a
szén/nitrogén arányra, a talaj felszínén előbb utóbb
elkorhad még a forgács is. Illetve a magas nitrogén tartalmú
zöld gyom, fűkaszálék használatánál kell óvatosnak lenni,
mert ha vastagon (több, mint 5cm) terítjük, kirothadhat tőle
a növény.
Üdvözlettel: Béla

Kedves ismerõsömék önkénteseket várnak Sárospatak mellett lévõ farmjukra. 6
gyerekes család, lovakkal, disznókkal, óriási területtel.
Általában is elkel a segítség a házban, gyerekekkel, nyáron pedig június 2.
felében 10 férfiembernekvaló bozótírtás esedékes, ami több napig tart (akár
egy hétig is!), amire nagy szeretettel várják a tennivágyóakat, kosztért,
szállásért (esetleg lovaglásért) cserébe.
Nyáron egyébként Gyimesi-Moldvai tánc és zenehetet tartanak, én voltam
tavaly és idén is megyek, ha minden igaz!

Itt látni képet a házukról, ami egyébként Mo elsõ szalmabálaháza és a
táborról is:    http://www.ambrozsoky.hu/

Akit érdekel hívja Ambrus Kristófot 20/416-8190-en.

Üdv
Gabi

Kedves Mindnyájan!

Tiszatarjánban 2010.március 16-ai kezdettel 5-7 napos kemenceépítõ kurzust szervezünk 3-4 fõ részére.

Vérjuk az érdeklõdõk jelentkezését.

A hirdetõ plakát alább található, illetve a következõ címen:

http://www.m7design .hu/liksay- kemence.hu/ magyar/keret. htm

Térkép-Tiszatarján:

http://maps. google.com/ maps?f=q& source=s_ q&hl=hu&geocode= &q=tiszatarj% C3%A1n,hu& sll=37.0625, -95.677068& sspn=33.984987, 56.513672& ie=UTF8&hq= &hnear=Tiszatarj %C3%A1n,+ Magyarorsz% C3%A1g&ll= 47.853717, 20.986633& spn=0.224849, 0.703125& z=11&iwloc= A

Üdvözlettel:

Liksay Péter

Kemence és kályhaépítõ-Fafaragó
www.liksay-kemence. extra.hu

+(36) 70/658-7515

Irodalom szerint két fajta ellenálló: A Csengődi csokros, és a Cigánymeggy 59. Nálam a Csengődi csokros tavaly virágzott először. Mint írtam, a monília virágon keresztül fertőz, úgyhogy amíg a fa nem virágzik, nem támadja a monília. Nos tavaly a Csengődi meggyen a virágok túlnyomó része fertőződött, alig termett rajta meggy, de a fa egészséges maradt. Irodalom szerint is, ennek a fajtának az ellenálló képessége abból adódik, hogy idejében ledobja a fertőzött virágokat, mielőtt a kocsányon keresztül az ágakba érne a gomba. Tavaly vettem egy Cigánymeggy 59 fácskát, róla még semmit nem mondhatok. Négy nyáron át jártam Györgyi Nagyihoz Balmazújvárosba. Ott fedeztem fel már az első nyáron két meggyfát, amelyen volt bőven meggy, ágai nem száradtak az akkori moníliás idő, és az utcabeli többi meggyfa erős pusztulása ellenére. A fa gyökérsarjakat hoz, tehát nem faiskolai oltvány, hanem sarjról szaporított, kézen-közön szerzett helyi tájfajta. Azóta oltottam is róla, meg sarjról is neveltem. Nálam idén fog először virágozni, úgyhogy most derül ki majd, hogy nálam hogyan viselkedik. Egy ehhez igen hasonló, vagy talán azonos, szintén sarjonc meggy van Biriben is, Hajós Grétáéknál. Ott ez az egyetlen meggy, ami permetezés nélkül megmarad. Kívánságra tudok képet küldeni a balmazújvárosi meggyfáktól.

Kajszi: Úgy látom, a vadkajszi csemeték között találni monília ellenállót. Két éve Zaja Péterrel  megállapítottuk, hogy a Magyar kajszi, és a Pannónia fajta kevésbé fertőződik. Tavaly ősszel jött a füles a Jászberényben élő Mizsei Tibi barátomtól, hogy Érd- Elvirán, a Gyümölcskutató árudájában lehet kapni a kanadai származású Veekot kajszifajtát, amely ellenáll a moníliának. Gyorsan vettem kettőt. Ha szaladtok,
talán még Ti is kaptok!

Üdv: Béla

Tehát, ha friss sajtot készítünk, 7-8 liter tejből lesz 1 kg sajt, ha
szárazabb, érlelt sajtokat, akkor 10-12 litert kell számítani. A
http://anivet. hu/?kat_1= 5&kat_2=7& oldal=0&megjelen it=1 oldalon lehet kis
mennyiségbe is venni oltót. A 100 ml-es oltó 50 liter oltására elég.
Mellé lehet különböző kultúrákat is venni, de egyszerűen bolti jogurtot,
vagy aludttejet is lehet használni. A tejet egy egyszerű lábasban
felmelegítjük 35-38 fokra, majd beletesszük a kultúrát. Boltinál a
tájékoztatóban megadott mennyiséget, jogurtnál, aludttejnél egy pohárral
10 literenként. A kultúrát 30-60 percig hagyjuk a tejben, majd
hozzáadjuk az oltót. 35-40 perc múlva már jó lehet. Késsel megpróbálunk
egy kis darabot leválasztani a tetejéről. Ha májasan törik, akkor jó.
Ezek után hosszú késsel felcsíkozzuk keresztbe és hosszába is, majd
várunk vele 5-10 percet, ilyenkor már megjelenik a savó is. Tiszta
kézzel belenyúlunk, s olyan 1×1 centis darabokra tördeljük, majd keverés
mellett visszamelegítjü k 35-38 fokra. Ezután a töretet kimeregetjük egy
pelenkába, vagy kilyuggatott műanyagformába és hagyjuk lecsöpögni kb.
egy napig, utána 10%-os sóoldatba tesszük 10-12 órára. Ha ízesítettet
készítünk, a töretet a savóból, némi csöpögtetés után egy kis dézsába
tesszük, ahol összekeverjük a megfelelő fűszerrel, esetleg már itt is
lehet sózni. A hagymafélékkel, és egyéb friss fűszerekkel ízesített
sajtok csak friss fogyasztásra alkalmasak mert a nedves fűszer egy idő
után (6-7 nap) elkezd rothadni. A száraz fűszeres sajtok több ideig
eltarthatók, sőt ha préselni is tudjuk, úgy ki tudnak száradni, hogy
hónapokig érlelhetjük őket. A préselést házilag úgy oldhatjuk meg, hogy
a kendőbe, vagy formába tett sajtra vízzel teli befőttes üveget teszünk,
5 litereset.

A Székely Hírmondó cikke

<!– –>

A kertészmérnök helyben több tanáccsal ellátta a gazdákat, és körvonalazódott egy elképzelés, amely szerint hamarosan visszatérne Háromszékre, és az érdeklődőkkel gyakorlati képzés során is megismertetné azokat az eljárásokat, amelyek révén fenntartható módon, élhető környezetben gazdálkodhatnának. A permakultúra egyszerű és ésszerű eljárásokat kínál, például megtanítja, hogyan használjuk a vízfölösleget, vagy pótoljuk a víz hiányát. A terepplasztika figyelembevételével létesíthetők az esővizet felfogó tavak is, amelyeket halállománnyal, növényekkel benépesítve önálló kis ökoszisztéma alakítható ki. Nem mindegy az sem, milyen fajokat használunk a gazdálkodásban – jellemző, hogy túl keveset, nem élünk a változatosság előnyeivel. A kertészmérnök elmondta: szomorúan tapasztalja, hogy az emberek el vannak keseredve, bele vannak fásulva a földdel, kerttel, gyümölcsössel kapcsolatos munkába, nem látják értelmét folytatni, így a fákon rothad az alma, a bokrokon a ribizli stb. A gazdák nincsenek tudatában, hogy milyen értékek vannak a kertjeikben: nyugaton például egyre növekszik a kereslet az ősi magyar almafajták iránt, amelyek nem csupán ízletesek, de rendkívül rezisztensek is. Kiveszőben van azonban a szükséges tudás, a fák oltásának, gondozásának „művészete”, ezt kell visszaadni az embereknek. Az előadások alkalmával feltett kérdésre, hogy miként lehet ebből megélni, Baji Béla receptje egyszerűen hangzik: tanuljunk meg többszörösen kihasználni egy adott területet gazdaságos és környezetkímélő módon. Egy gyümölcsös például otthont adhat egy méhészetnek is, a fák közé gyógynövények, virágok ültethetők, amelyből a méhek táplálkoznak, miközben fáink megtermik a gyümölcsöt, a virágot, a gyógynövényt szintén értékesíthetjük. A permakultúra takarékoskodik az energiával, eljárásai a földet tiszteletben tartják, kímélik, és a környezetet is óvják.

A permakultúra alapgondolatát az ausztrál Bill Mollison és David Holmgren publikálták az 1970-es években. Az a meggyőződés sarkallta őket, hogy ha a társadalom továbbra is ilyen mértékben folytatja a Föld tartalékainak felélését, akkor el fogja pusztítani az élővilágot és önmagát is. A permakultúra megoldásként a természetben zajló ökológiai folyamatok minél teljesebb érvényesítését javasolja az ember élőhelyén, szükségletei megtermelése során. Hangsúlyozza a fogyasztás drasztikus csökkentésének, az energia-megtakarításnak és a természetből való „házi” energianyerés különféle módozatainak fontosságát. A permakultúrával megismerkedve az ajánlott módszerek természetszerűsége, szellemessége és szépsége annyira megragadott, hogy úgy gondoltam, ha ennek csak a fele is megvalósítható, már érdemes kipróbálni. Éppen húsz éve kísérletezek. Most azt mondom: legalább a fele megvalósítható! (Részlet Baji Béla kertészmérnök Mi a permakultúra? c. írásából. További információk a Magyar Permakultúra Szövetség honlapján: www.permakultura.hu)

“Biokert a ház körül címmel megjelent dr. Roszík Péter kiskönyve

A tartalomból:

Tápanyag gazdálkodás – pillangósokkal, istállótrágyával, zöldtrágyázással, komposzttal, bányászott anyagokkal, lombtrágyákkal

Ötletes növényvédelem – vetésváltással, társítással, fertõzési források megsemmisítésével, csapdákkal, takarással

Házi és gyári készítmények a biokert védelmére

Ajánlott irodalom

A kiadvány átvehető irodánkban vagy kérésre postázzuk.
www.biokultura.org

A mult het folyaman zajlott Bela erdelyi konyvbemutato turneja. Az internetes mediaban megtalaltam nehany sajtocikket, amely a konyvbmutato elott vagy utan jelent meg. bemasolom ezeket mivel a linkek nem bitzos hogy mukodnek.

1. Haromszek napilap, Sepsiszentgyorgy: 2010 jan. 19, kedd, Gazdakor Rovat: www.3szek.ro:

Nincs új a Nap alatt (Permakultúra) – Bíró Zoltán, biogazda
A múlt héten Sepsiszentgyörgyön is elhangzó permakultúra- bemutató bebizonyította (ha még szükség volt rá), hogy az önfenntartó biogazdálkodás nem csupán néhány megszállott ügye, hanem az ökoszisztéma megsemmisítését eredményező rablógazdálkodá s alternatívája.
Talán az immár mindannyiunk által érzékelt globális felmelegedésnek, na meg az egész golyóbist átfogó gazdasági válságnak kellett eljönnie, hogy ismét erőteljesen előtérbe kerüljön az elv, miszerint az évezredeken keresztül kialakult termesztésből van, amit tanulnunk, van, amit követnünk.
Baji Béla előadásából, na meg a bemutatott könyvből (az előadásra a Bod Péter Megyei Könyvtárban múlt csütörtökön került sor — szerk. megj.) megtudhattuk, hogy mit akar a permakultúra. „Bibliája” négy alapelvet hangoztat: óvd az embert, gondozd a Föld élővilá­gát, oszd meg fölöslegeidet, korlátozd fogyasztásodat. Vagyis a biogazdálkodást kissé kiszélesítve és rendszerbe foglalva mondja: úgy kell alakítani a termelést, hogy még sok generáció élhessen a természettel együtt, nem ellene, hanem vele szerves együttműködésben, sőt, harmóniában. Tehát ez a gazdálkodási forma a természet, a mezőgazdaság, az ember által is meghatározott egész élettér olyan összefogását hirdeti, amely küzd minden, a fogyasztói társadalmat jellemző szokás, beidegződés, hanyagság ellen, amely ráirányítja a figyelmet annak önpusztító felfogására, gyakorlatára.
A permakultúra figyelmeztet: az altalajkincs, a víz, a levegő, egyszóval minden véges. Ha nem spórolunk környezetünk természetes adottságaival, az alapvető éltető elemek is eltűnhetnek a földgolyóról. A permakultúra összefogás, kaláka, a tehetség diadala és lázadás a modern fogyasztói társadalom agyonreklámozott termékei (mocska) ellen.

2. Szekelyhirmondo, Kezdivasarhely: 2010.01.19, Kornyek Rovat, www.szekelyhirmondo .ro

Önfenntartó gazdálkodás – Permakultúra

A fenti címmel tavaly megjelent kötetét mutatta be elõadássorozat keretében Erdély-szerte Baji Béla budapesti kertészmérnök. A könyvbemutató turné Marosvásárhelyen indult, és január 17-én Kászonaltízben zárult, érintve többek között Sepsiszentgyörgyöt és Kézdivásárhelyt is.
A „permakultúra” fogalma minden helyszínen felkeltette a hallgatók érdeklõdését, hiszen olyan gazdálkodási technikákat kínál, amelyek segítségével a legtöbbet lehet kihozni egy adott területbõl, kevés ráfordítással, a földet és a környezetet is kímélõ módon. Még nem széles körben ismert, ám egyre népszerûbb, hiszen olyan tudnivalók összegzése, amelyek gyakorlatba ültetésével drasztikusan csökkenteni lehet az emberi energia szükséglet környezetromboló hatásait, ily módon az emberi tevékenység javító hatásúra fordítható. A szerzõ következõ látogatása során gyakorlati felkészítést is tart majd, a témáról bõvebben a www.permakultura. hu oldalon olvashatnak, lapunk is visszatér rá.

Csiki Hirlap, Csikszereda: www.szekelyhon.ro, Fooldal, Hirek, Tarsadalom rovat

Baji Béla a szerzője annak az első magyar nyelvű könyvnek, amely a permakultúrával ismerteti meg a gazdálkodás, mezőgazdaság, termelés iránt szak-, illetve hobbiszinten érdeklődőket. Önfenntartó biogazdálkodás (Permakultúra) című könyvének bemutatóját a gazdálkodási módszerről tartott előadás követi. De mi is az a permakultúra? „A permakultúrális gondolkodás azt jelenti, hogy a gazdálkodás valamennyi elemét (növényeket, állatokat, építményeket, domborztot, táj- és vízrajzi adottságokat) egy egységes ökológiai rendszerré szerkeszti össze, amelyben az előre megtervezett módon létrejövő kapcsolathálózaton keresztül az egyes elemek produktivitása, használhatósága javul, a ráfordítás (ápolás, takarmány, gyógyszerek, elhelyezésre szolgáló épületek) csökken. A rendszernek része az ember is, tehát a permakultúra egyben emberi élőhelyeket is teremt.” – vallja könyvében a szerző. A módszerről további információk, részletek a Magyar Permakultúra Szövetség honlapján, a permakultura. hu-n szerezhetők be.

A Kossuth Radio is keszitett interju Belaval Csikszeredaban, viszont nem talalom a hanganyagukat. A tobbi radiotol egyenlore nincs hanganyag, de igyekszem megszerezni. Ha valaki netalan hallotta es a linket is megtuja kuldeni, azt orommel veszem.

Ezer koszonot mindazoknak aki a szervezest segitettek es Bela neked is hogy vetted a faradtsagot es eljottel erre az egyhetes turnera.

A legjobbakat kivanom mindannyiatoknak.
Udv.
Eniko